Csapatunk egyik legkomplexebb játékosával, a negyedik éve a Kondorosin játszó Salamon Ferenccel, és legfőbb támaszaival: feleségével és a tündéri két és fél éves kislányukkal beszélgettünk a vízilabdáról, családról és magánéletről egyaránt.

Ezt az interjút a novemberi válogatott összetartás másnapján készítjük, így adódik az első kérdés: Milyen volt ez a három edzés?

Salamon Ferenc: Jól éreztem magam, mondhatni, hogy a szokásos volt ez a másfél nap. Ilyenkor nagy dolgokat nem lehet csinálni, Tomi is (Märcz Tamás, szövetségi kapitány – a szerk) olyan edzéseket állít össze, ami a klub életébe beleillik. Volt benne egy kis taktika és egymás közötti játék is, de ez leginkább csak ismétlés volt.

Tudvalevő, hogy Hosnyánszky Norbert és Varga Dénes egyaránt kihagyja a jövő évi barcelonai Európa Bajnokságot. Tomi beszélt veled arról, hogy konkrétan melyik poszton számít rád? Hiszen mind a két játékos posztján megállod a helyed.

S.F.: Nem mondott semmit sem ő, sem korábban Tibi (Benedek Tibor –a szerk.), mindketten azt várták tőlem, hogy ahogy a klubban is, úgy a válogatottban is találjam fel magam. Kinevezésekor már azt kérte Tomi, hogy rosszkézen és kapásoldalon egyaránt játsszak, esetlek bekkeljek is, ha úgy hozza a sors.

Három hétvége tíz meccs, kilenc győzelem. Röviden így lehetne összefoglalni a csapat idei szezonban nyújtott teljesítményét. Sorsoltak a BL-ben és a MK-is. Az eddigiek értékelésére kértük Petik Attila vezetőedzőt.

Tíz meccs, kilenc győzelem. Ha valaki augusztus elején felajánlja neked, hogy a csapat első tíz meccséből kilencet behúztok, elfogadtad volna?

Nem. Minden meccset meg szeretnénk nyerni, és vasárnap is győznünk kellett volna.

Kinevezésedkor a többfajta, de stabil védekezést, és az arra épülő agresszív támadójátékot szeretted volna megvalósítani. Ez alatt a három hétvége alatt melyek azok a játékelemek, amelyekkel már elégedett vagy és mi az, amiben még fejlődni kell?

Vegyes a kép. Eddig sorozatmeccseket játszottunk. Az első meccseken mindig határozottabban tudtunk védekezni, és abból támadni, kellően hatékonyak is voltunk, de az is látszott, hogy a sorozat-terhelés végére a mentális fáradtság hatására lassabbak voltunk hátul, nem úgy zárt a védelem, ahogy szerettem volna, és ez támadásban is megmutatkozott. Ugyanakkor, ha megnézzük a Glyfada elleni meccsünket, akikkel mindkét csapat (Marseille és Nápoly – a szerk) szoros meccset játszott, mi olyan támadással rukkoltunk elő, ami még engem is meglepett. Sajnos a harmadik meccsre ez elfogyott.

A negyvenhárom éves, korábbi újpesti és pécsi tréner számára nem ismeretlen a Nyéki Imre uszoda, hiszen az elmúlt négy évben ő irányította a klub utánpótlását. A következő szezontól a felnőtt csapat meccsein ülhet a kispadon. Céljairól kérdeztük.

Gratulálok a kinevezéshez!

Köszönöm!

Mikor keresett meg az ajánlattal a klub vezetése? Mennyire volt nehéz meghozni a döntést?

Miután Tóth László a múlt héten nemet mondott, akkor kerestek meg. Egyáltalán nem volt nehéz döntés igent, mondani. Egy edző mindig ilyen feladatokra vár, és én is szerettem volna egy olyan OB1-es csapatot irányítani, ahol ilyen játékosok vannak, és minden egyéb feltétel is maradéktalanul megfelel az egyesület működéséhez. Négy évvel ezelőtt ezért is választottam az OSC-t, mint utánpótlás edző, mert láttam a csapatban perspektívát a klubban, és most úgy alakult, hogy az elsőszámú csapatot is én irányíthatom.

Mennyi időre szól a megbízatásod?

Egy évre.

Az elmúlt négy év alatt, a felnőtt csapat életébe, munkájába, napi rutinjába mennyire láttál bele?

A munkájukba nem, az edzéseiket egy-két alkalom kivételével nem látogattam. A mérkőzéseiket, amikor időm engedte mindig megnéztem. A játékosok nagy többségével napi kapcsolatban voltam, gyakran találkoztunk az uszodában, mert egymás után edzettünk esténként. 

Az öt új játékos kiválasztásában feltételezem nem volt beleszólásod, mégis mi a véleményed róluk?

Valóban nem volt beleszólásom, ezt a vezetés intézte. A távozó játékosok posztjaira kerestek és találtak is jó játékosokat, úgy érzem, hogy sikerült mindenkit pótolni, bár még nem látom át a teljes képet, hiszen egy napja vált hivatalossá a kinevezésem. Mindazonáltal igyekszünk egy igazán ütőképes csapatot összerakni, amely mind a bajnokságban, mind pedig a Magyar Kupában esélyes legalább a döntőre.

A hétégi Final Six-szel véget ért a 2016-2017-es vízilabda bajnok szezon, így itt az ideje, hogy beszámoljunk csapatunk jövőévi felállásáról. A vízilabdát szeretők különböző hírforrásokból már tájékozódhattak a távozóinkat illetően, ám az érkezőinkről eddig nem adtunk ki információt. Most pótoljuk.

Tóth Márton

A harmincegy éves, Eb ezüstérmes (2014), Universiade győztes (2013) center és szélső, friss Eurokupa-győztesként teszi át székhelyét a Népligetből a Kondorosi útra. Marcit láthatta már az OSC közönsége, ugyanis a csapat ezidáig utolsó két bajnoki meccsen (a bronzmérkőzésen), még az ellenfélnek szállította a kiállításokat. 

Forrás: VLV.hu

A középszakaszban összesen nyolc gólig jutó, a Fradi ellen a mérkőzést eldöntő találatot jegyző tizest, Juhász Zsoltot kértük egy rövid szezonközi értékelőre.

Egy némileg viharos, mégis a Fradi elleni győzelem miatt pozitív kicsengésű középszakaszt tudhattok magatok mögött. Milyen volt ez a nyolc meccs belülről? 

Ahogy az egész szezonunk, úgy ez a nyolc mérkőzés is elég viszontagságos volt, sok rosszat és jót egyaránt megéltünk. Az átélt negatív dolgok miatt érezzük és vállaljuk is a felelősséget, de továbbra is egységesnek és hittel telinek kell lennünk. A legutóbbi meccsünk egy kicsiny szépségtapasz, amivel le tudjuk zárni ezt a negatív szériát.

Kívülről az látszott, hogy a középszakasz alatt a csapat nem felejtett el vízilabdázni, mégis egyfajta mentális hullámvölgybe kerültetek. Milyen okok húzódhatnak meg e mögött? 

Az idei szezonunk egy fantasztikus szolnoki győzelemmel kezdődött, és már azt megelőzően is csúcsra voltunk járatva a BL selejtezők miatt. Ezt követően rengeteg olyan meccsünk volt, ahol az elején három-négy góllal is vezettünk, - például a Szeged, vagy a Brescia ellen kétszer is - de a végén csak egy ikszet tudtunk kihozni, de volt olyan is, hogy az utolsó másodpercben kaptunk ki a Szolnoktól a Bajnokok Ligájába, és ezzel elestünk egy ponttól. Összességében annyi csalódás ért minket, amit nem tudtunk megfelelő módon feldolgozni.

Szerb szemmel Budapestről, a magyar pólóról. Végre megtudjuk, mit találtak ki a szerbek a magyar hegemónia ellen, még anno (sajnos azóta is működik…), s az is kiderül, kinek az ötletére lőtt bombagólt lábbal ötméteresből a búcsúmeccsén. Interjú az olimpiai bajnok Szlobodan Nikiccsel, a 34 éves centerünkkel.

Hogy érzed magad Magyarországon?

Remekül érzem magam, a magyar bajnokság a legerősebb jelenleg a világon, és itt minden feltétel adott a vízilabdázáshoz. Óriási a sport tradíciója, erős klubok vannak Budapesten és vidéken egyaránt. Jó látni a sport tradícióját, tudni azt, hogy milyen nagyságok játszottak itt és milyen címeket nyertek, éppen ezért kihívás is itt játszani. Ez az első alkalom, hogy Magyarországon pólózok, korábban játszottam Görögországban, Olaszországban és Törökországban is, néha sajnálom, hogy nem jöttem ide fiatalabb koromban.  Örülök, hogy betekintést nyerhetek a magyar edzésmunkába és abba, hogy az emberek mennyire szeretik ezt a sportot. Országszerte új uszodák épülnek, sok pénzt invesztálnak a sportba, boldog lennék, ha Szerbiában is ez lenne a helyzet.

Milyen célokkal érkeztél az OSC-hez?

A harmadik éve az OSC-ben pólózó, ma harminckét éves montenegrói klasszis méltán népszerű a vízilabda-barátok körben. Széles mosolya, nyitottsága és játéktudása előtt mindenki elismeréssel adózik. Drasko Brguljannal beszélgettünk a kezdetekről, a civil életről és természetesen a vízilabda aktuális szabályairól is. Interjú. 

Hol és mikor ismerkedtél meg a vízilabdával?

Kotorban születtem, ami egy kis tengerparti város. Gyerekkoromban minden nyáron a tengerben pólóztunk, mindenféle szabály nélkül, csak a magunk örömére. Sajnos Montenegróban nincs túl sok sportlehetőség, a női kézilabdán kívül csak a vízilabda erős. Akkoriban a Primorac Kotor csapata Európa elitjéhez tartozott, így hamar egyértelművé vált, hogy én is ezt a sportot választom. A vízilabda mellett szeretem a focit és a kézilabdát, szerencsére Magyarországon pezsgő kézilabdaélet van.

Jobbkezesként rosszkézen játszol (a pálya jobb oldala, a szerk). Milyen kihívásokat jelent így ez a poszt?

Jobbkezesként a rosszkézen talán az egyik legnehezebb pozíció, leginkább azért, mert a topcsapatokban mindenhol van egy-egy, de inkább több zseni a kapás oldalon. Számomra ez leginkább a védekezésről szól, ellentétben egy balkezessel. Fontos a jó úszás és az egész meccset végig kell harcolni.

Gyerekkorodban kik voltak azok a játékosok, akik inspiráltak?

A régi jugoszláv válogatott két tagja, Alekszander Csirics és Petár Trubojevics. Mindketten jobbkezesként játszottak a rosszkézen és az ő játékuk nagyon tetszett. A két legjobb játékos akit néztem, vagy játszottam ellenük ők: Kásás Tamás és Vlagyimir Vujaszinovics. Kásás ellen a 2005-ös LEN kupa elődöntőjen játszottam először. Ő a Savona, én a Primorac színeiben. Az edző azt kérte, hogy árnyékként kövessem egész meccsen és ne hagyjam élni. Tamás az első három negyedben úgy viselkedett, mint aki egyáltalán nem akar vízilabdázni, nem lőtt, nem úszott… Sajnos volt még egy negyed és Kása lőtt négy gólt így nem jutottunk be a döntőbe.

(Fotó: Balogh Máté)

Noha az iskolákba még csak tegnap csöngettek be, Vincze Balázs vezetőedző már augusztus második hetében "tanórát" vezényelt csapatunknak. Az eddig elvégzett, és a közeljövőben rájuk váró kihívásokról kérdeztük.

Mikor kezdtétek meg a felkészülést, és hol tart most a csapat? 

Augusztus 8-án volt az első közös edzésünk, tehát egy elég hosszú edzésmentes időszakon voltunk túl. A játékosok július 1-jétől személyre szabott edzéstervet kaptak, hogy szinten tartsák magukat. Az előírt programot mindenki tisztességesen végigcsinálta, ennek az eredménye meg is látszott, senkin nem volt érezhető a majd hathetes kihagyás. Természetesen ettől függetlenül szükség volt arra, hogy fokozatosan kapják meg a terhelést, de az egyéni feladatoknak köszönhetően, az edzések intenzitása egy magasabb szintről indulhatott. 

 Hányan vesznek részt ezeken az edzéseken? 

Kovács Gábor a héten érkezik haza Máltáról, ő szeptember 5-én áll munkába, a három olimpikon 12-én, Nagy Ádám az U-18-as vb és az U-19-es Eb lejátszása után csatlakozik. A jelenlegi edzéseken már a három olimpiai kerettag: Bátori Bence, Bisztritsányi Dávid, és Gór-Nagy Miklós is szerepel, akik egy háromhetes pihenőt követően kezdtek el dolgozni, így összesen 12 fővel tudunk most edzeni. 

A három Riót megjárt játékos szerepléséről hogy vélekedsz?

Úgy gondolom, hogy mind a három olimpikonunk kitett magáért. Zalánki Gergőnek gyakorlatilag az első világversenye volt, és szerintem, amit tőle várt a kapitány azt hozta, néhol egy-egy bravúrt is hozzá tudott tenni. Drasko kulcsfontosságú szerepet játszott a montenegrói válogatottban elég, ha csak a magyarok elleni mérkőzésen nyújtott teljesítményét megnézzük, két góllal és három gólpasszal vette ki a részét a montenegrói sikerből. Nikics aranyérme, valamint az all-star csapatba történő beválogatása önmagáért beszél.

(Fotó: Balogh Máté)

A bajnokság szeptember 22-én elkezdődik, azt követően Magyar Kupa és BL selejtező vár a csapatra. Mi a felkészülés további menete?

A felkészülés első két, - igencsak monoton – hete után már elkezdtünk edzőmérkőzéseketjátszani a BVSC-vel majd később a Vasassal is. Ma a Tatabányával lesz egy két kapu, és a jövő hétre is van már két megbeszélt edzőmeccsünk. Szép fokozatosan a játék is szerepet kap az edzésen, valamint azok a játékelemek is, amelyekről úgy gondolom, hogy ismételnünk, vagy erősítenünk kell a mérkőzésekre való felkészülés szempontjából. Szeptember 15-én és 16-án részt veszünk egy miskolci tornán, ahol nagy valószínűség szerint a házigazdával, a Kassával, és ha ezt a két mérkőzést megnyerjük, akkor az Egerrel fogunk játszani. Az ezt követő héten pedig már kupamérkőzések várnak ránk, majd a következő hétvégén a Kondorosin rendezzük a BL első selejtező csoportját. Egy hónapunk van, hogy a csúcsforma közeli állapotot elérjük, és hosszú időn keresztül megtartsunk azt. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy október 5-én a Szolnok ellen játszunk idegenben, és az alapszakaszban szerzett pontokat idén is továbbvisszük.

Idén is kétcsoportos lesz a bajnokság lebonyolítása, ám a tavalyihoz képest több újdonság is lesz. Mi a véleményed ezekről az újításokról? 

A rájátszás első köre némileg módosul, hét pontig tartó párharcokat kell majd vívni, de ebbe az alapszakaszban lejátszott két mérkőzés eredménye is beleszámít. Remélem, hogy ezzel sikerül megtölteni az uszodákat még a helyosztók előtt. A sorsolásunk egyik üde színfoltja, hogy idén eljutunk Szentesre, ennek különösen örülök, de a többi ellenfelünk ellen is nagyon komoly, koncentrált meccseket kell vívni, hogy meg tudjuk szerezni az alkalmanként megszerezhető három pontot.

A bajnokság számunkra két bronzzal zárult. Erről, a jövőről és személyes terveiről kérdeztük a kapitányt, Gór- Nagy Miklóst

Bő egy hét távlatából, hogy értékeled ezt, a két bronzérmet hozó szezont?

A szezon előtt kitűzött céljainkat nem sikerült elérni, ezzel nem vagyok elégedett, de miután kiderült, hogy csak egy centerrel vágunk neki az évnek tudtuk, hogy ez a realitás. Úgy gondolom, hogy kihoztuk a maximumot a szezonból.

(Fotó: Balogh Máté)

Három erős játékost igazolt a csapat a következő szezonra. Mit vársz a következő évadtól?

A következő szezonban ez az OSC az egyik legjobban összerakott csapat lesz. Minden poszton elegendő és nagyon erős játékossal, ami egyben azt jelenti, hogy a kispadunk kellően hosszú lesz. A játék és a pihenés aránya megfelelő lehet mindenkinek, ezáltal a maximumot tudjuk majd nyújtani. Az új játékosok beleillenek az OSC szellemiségébe, hiszen amellett hogy kiváló játékosok, nagyon jó csapatemberek is. Nikiccsel persze még senki nem szerepelt egy csapatban, de a személyisége tárgyalások alatt meggyőzte a klub vezetőségét, hogy minden tekintetben beleillik a képbe.

Milyen hangulatban telt a pénteki évzáró vacsorátok?

Elbúcsúztattuk Kevint, aki harminc éves korában megkezdi a nyugdíjas éveit, - már ami a vízilabdát illeti természetesen. Ez nagyon jól sikerült. Ettünk, ittunk, ez mindig jó program és az idei évet is lezártnak tekinthetjük. A következővel szezonnal foglalkoztunk már a vacsora alatt is sokszor. Szerintem mindenki nagyon várja már a következő idényt, személy szerint én is. Végre valóban azokért a célokért fogunk küzdeni, amiket a csapat megalakulásakor kitűztünk magunknak.

Milyen program vár rád, június 13-áig?

Jut egy kis idő a családi programokra, egy-két hosszú hétvégére, de az edzésekkel nem fogok leállni. Ha nem is olyan intenzitással, mint egy klubcsapatban, de edzeni fogok végig, hosszabb kikapcsolódást nem tervezek.

Magyar, szerb és szlovák. Zalánki Gergő, Szlobodan Nikics és Lukas Seman is a Kondorosi úton folytatja pályafutását ősztől.

A magyar válogatottal a trieszti Olimpiai Kvalifikációs tornát is megjárt fiatal, 21 éves balkezes, Zalánki Gergő Budapestre teszi át a székhelyét. 

(Fotó:VLV.hu)

Gergő egész eddigi pályafutását a hevesi megyeszékhelyen töltötte, csapatával a ZF Egerrel jelenleg is a bajnoki döntő egyik résztvevője. Jó teljesítményére nagy szükség lesz, hiszen a szintén balkezes, Kevin Graham elhagyja a csapatot, és szülőhazájába, Kanadába költözik.

A szerb színeket a világ egyik legerősebb, háromszoros világ-, ötszörös Európa bajnok, kilencszeres Világliga-győztes, olimpiai ezüst (2004) és bronzérmes (2012), 33 éves, Szlobodan Nikics képviseli majd. A rendszeres meccsre járók már személyesen is találkozhattak vele, hiszen a török Galatasaray csapatával, februárban már járt az uszodában. A szerbek hetese bizonyára komoly előrelépést jelent majd a Kayes után maradt űr betöltésében.

(Fotó: Blic)

Az ugyancsak center, szlovák Lukas Seman szegedről érkezik. A presovi születésű, 27 esztendős játékos, kétszeres magyar bajnoknak vallhatja magát (2011, 2013) idén a hatodik helyen végzett az OB1-ben a ConiTech Diapolo Szeged színeiben. Német Tonival és Szlobodan Nikiccsel kiegészülve biztosra vehetjük, hogy a már-már állandósulni látszódó centergondjaink egyszer s mindenkorra megoldódnak.

(Fotó:szve.hu)

Az OSC korábbi csapatkapitánya, a válogatottba újra visszakerülő világbajnok védő, Decker Ádám a szezon végén elhagyja a klubot. A kétéves munkáját köszönjük, pályafutása alakulásához további sok sikert kívánunk!